2012. márc. 24. szombat (vasárnap)

 

Szóval pénteken JJ ágyában aludtam a kicsivel 1 szobában. Jajj, de rossz volt az az éjszaka. Fél3-kor felébredtem a varrógép hangjára, aztán 4-kor felkelt Nathan, majd korán berontottak a gyerekek „felébreszteni”. Úgy volt, hogy olyan 11:30-12:00 óra körül indulunk, Coventrybe, de sajnos ez nem jött össze, mert az a nőci még mindig varrt... valakinek még meg kellett csinálnia a ruháját, ill. szerintem a saját sálját is elkészítette még akkor. Amúgy ügyes, de hogy milyen hanyag… Sztem kb. 1 óra körül indultunk el otthonról.  Útközben majdnem bealudtam. Aztán megérkeztünk a baptista gyülibe, amely egy hatalmas épület. 

Bementünk az istentiszteleti terembe. Nos, a prédikátor a kántor  és 2 tanár kivételével egyedül voltam fehér a teremben. 

Az igehirdetés témája kb. az volt, hogy a szeretet motiváljunk bennünket. Tetszett, jól illusztrálta az elmondottakat. A volt diákok szép rendben vonultak ki, énekeltek, közben táncoltak, majd következtek a nagy ölelések és közös fotók. :)

  Bemutatkozott nekem Mr. Hand, aki Kamerunban, abban az iskolában tanított. Nagyon kedves volt, mondta, hogy már járt Budapesten, mivel a fia ott dolgozott egy ideig. Aztán kimentünk a kávé helyiségbe, ott ettem finom sütit, képeket készítettem Nyának és a nőcinek, majd mikor visszatértem az asztalomhoz leült mellém 2 fehér nő, szerintem franciák lehettek, de nem biztos. Aztán Mr. Hand prezentációja következett, ami igen érdekfeszítő és vicces volt. Hozott pár naplót is, meg lehetett nézni ki hanyast kapott fizikából. Aztán pedig következett a vacsora és a party, ami a baptista gyülekezet kis termében került megrendezésre. 

Itt kb. csak 3-an voltunk fehérek, Mr. Hand a felesége, aki szintén üdvözölt és olyan nagy szeretet áradt belőle, hogy huh… Jó volt a vacsi, főleg a rizs és a halfej. :D Most a babnak volt olyan marha íze… :D Közben beszéltek 1 páran a suliról, meg énekeltek is, aztán pedig következett Dj. Kamerun (nem tudom hogy hívják amúgy) és keverte a jó kis afrikai és latin ritmusokat. Azért élmény volt 240 afrikaival lenni és vagy 40 afrikai nővel táncolni. =) Egyébként nem táncoltam sokat, mert Nya rohangált ide-oda (busy-body) és nem volt kivel. Jaj, meg egyszer odaült 1 fickó a másik asztaltól és kérdezte, hogy miért vagyok ilyen csendben… Gondoltam magamban, most mit őrjöngjek… =) Beszélgettünk, mondta, hogy jöjjek majd májusban is, mert akkor szervez 1 partyt, meg vagyok hívva, meg mondta, hogy ne menjek vissza Mo-ra…stb. Meg el akarta kérni a számomat, amit természetesen nem kapott meg. Aztán gyorsan odamenekültem Nya egyik ismerőséhez, akivel már a családi partyn is találkoztam, aztán vele táncoltam, de ő is megadta a számát. :D Mondjuk ő rendes volt. Aztán mikor megláttam Nya-t „rohantam” hozzá, nem akartam egyedül ülni és kitenni magam újabb „veszélynek”. A végén meg még Nya barátnőjével próbáltunk salsázni egyet, később az Anyuka is csatlakozott. Azt hiszem kb. 1-re értünk haza, fáradt voltam. Vasárnap ismét gyönyörű napunk volt, délelőtt interneteztem, aztán Amstrong csinált kaját, volt előétel is! Arab kenyéren füstölt lazac olívaolajjal leöntve. Yummi! Azt nem is írtam, h múltkor Nya vesét csinált! HAHA! Amúgy finom volt, paradicsomos szószban készítette el. Vasárnap délután még elmentem sétálni, meg takarítottam az asszonyság után. Amúgy Amstrong kedves volt, jött, hogy ő felporszívózik, de a kicsit hozta fel, ami nem működik. Mondtam neki, h nyugi, majd megcsinálom. Nekem elég volt a tudat, hogy segíteni akart.  Tehát ismét kalandos és fárasztó 7végém volt, de nem baj. Ezt szeretem. =)

2012. márc. 23. péntek

Az idő ismét kifogástalan volt. Ebédre főztem borsólevest, mivel már úgy ki voltam éhezve egy jó kis levesre, és ehhez voltak is alapanyagok. Nagyon finom lett! :) Amúgy itt van a csütörtöki garnélarákos tésztám. Nyamm!

Aztán elmentem sétálni, mert még mindig vannak felfedezetlen területek és találtam egy XII. századi anglikán templomot! Ma el is akartam menni istentiszteletre, de az óraátállítás miatt és a szombati fáradságos nap után nem érkeztem el... Nagyon tetszett, bár elég érdekes, hogy a templomkert egyben egy sírkert is.

Ez a kedvenc képem:

 

A gyerekekért én menetem a bölcsibe, ugyanis Nya Hanleyba utazott azért, hogy felvegye a buszállomáson azt az ismerősét, aki megvarrta a ruháját a holnapi eseményre. Mondta, h ha nem lesz boldog, akkor az ruha miatt lesz… A gyerekekkel jól elvoltunk, JJ átment a szomszédhoz, little Boo Boo-val pedig jól elvoltunk. Hazaért Nya és a nő, aki olyan 60 év körüli, szép gömböly áldásokkal bíró asszonyság, igen nagy csomaggal érkezett, néztem is, hogy 2 éjszakára mit pakolt ennyi mindent. Vacsora után pedig odahívott Nya, hogy a nőnek még varrnia kell, szüksége van nagy helyre ehhez, így nekem kellene JJ ágyában aludni ő meg ment az enyémbe (szóval a varrógépét hozta el...). Először nem is gondoltam végig mit is fog ez jelenteni gyakorlatban, persze mondtam, hogy nem probléma. Nya kicsit el volt keseredve, meg elég kétségbeesett fejeket vágott, h még nincs kész a ruhája, nah és később kiderült, hogy még ki sincs szabva! Aztán az egész estét végigröhögtük ezzel kapcsolatban.  Sírtam a nevetéstől annyit összekombináltunk! :D Aztán meg mondta Nya, hogy holnap meg valóban sírni fogunk… :)

további márciusi élmények

A 7 kicsit rendhagyó volt, ugyanis hétfőn és kedden Nya nem ment dolgozni, így hétfőn elmentünk Hanley-ba ruhát nézni neki, mivel áprilisban mennek egy esküvőre. Gyönyörködtünk a szebbnél szebb ruhákban, tudott is venni ezt-azt. :) Jó volt vele lógni, aztán mire hazaértünk, hamarosan mehetett is a gyerekekért.

Kedden Leek-ben néztünk körül, JJ ismét m1 1 szülinapi partyra, tehát vásárolni kellett vmi ajándékot + bejártuk az összes charity shop-ot, de Nya csak végigrohant mind1iken, én tudtam volna még nézelődni. :P

Aznap JJ nem ment bölcsibe, mert elmentek a Big Boy School-ba, persze nem ez a neve, csak itthon hívjuk így. :) Majd április közepétől fog oda járni, egy tájékoztató elbeszélgetés volt, aztán a szomszéd kisfiúval és az apukájával elmentek a Tescoba és a Mekibe. 3 óra körül pedig mentünk Stoke-on-Trent-be a Trentham Garden Centre-be, ugyanis The Netherlands National Circus ott vert sátrat, és Nya aznapra vett jegyet az előadásukra. Egy gyenge és bakis bemutatkozás után le voltunk nyűgözve a jobbnál jobb produkciók láttán. A végén fájt a szám a nevetéstől, de volt olyan is, amikor nem mertem odanézni, mert elég veszélyesnek találtam 1-1 mutatványt. A gyerekek is élvezték, úgy elfáradtunk, hogy mindenki bedőlt az ágyba, mikor hazaértünk. Egyébként úgy szeretem Nya-t. Olyan kis cuki, mindig mosolygok magamban a dolgain. Nos, én nagyon kis óvatos vagyok, meg lassú, nah, ő totál az ellentétem. Hazajön, levágja a táskákat, végigviharzik a konyhán, ami eszébe jut, gyorsan kabátban megcsinálja, mindent lever, itthon is, a boltokban is, de bírom. :D Meg 7főn este olyan baromságot nézett, kész voltam... Emberek jelentkeznek mindenféle betegséggel vagy esztétikai problémákkal és bemutatják hogyan gyógyítják meg őket. Ilyen plasztikai dolgokra kell gondolni főleg, de olyan undorítóságokat tudnak mutatni, hogy nem szoktam odanézni, mondtam, h nem akarok rosszat álmodni... :D Meg mondtam neki, h mi lenne, ha megennénk a jégkrémet. Nya + elkezdi, már vacsoránál is a jégkrémre gondoltam. :D :D Áh, szóval csúcsak vagyunk!

Szerdától pedig próbáltam behozni a lemaradást, kicsit felgyűltek a dolgok. Tegnap voltam edzésen, elég karcsú volt a létszám, de élveztem . Tanya (ejtsd Tánjá, nem tanya! :D ) ismét felvett engem a főúton, most csak ketten mentünk, mivel Kay-nek eltört valahol a lábfeje vagy hol is pontosan... nem értettem, de 6 hétig no foci... Hát szegényke... De örültem, hogy csak ketten utaztunk, mert így lega beszélgettem Tanyával. :D Kb. 1 hónap után az edző is szóba állt velem! Olyan kis... melankólikus szegény. :) Amúgy a játék során ő volt a kapusunk... hát... vicces volt... és kérdeztem tőle, hogy hol focizott. Mondta, h sehol, csak elvégezte a edzőit. Mondjuk ezt magamtól is kitaláltam, csak nem akartam udvariatlan lenni. :) Igazából még passzolni sem tud. :D

A másik, amin mindig szakadok az Imagination Movers egere... Aki mit néz a TV-ben? Miaimi Mice-t ÁÁÁÁ! Hatalmas!!!!

Március 18. – Anyák napja Angliában

Különös, de itt ekkor ünneplik az Édesanyákat.

Délelőtt próbáltam pihenni, kihasználni a csendet és nyugalmat, majd 13h-kor a leeki pályán voltam, ugyanis ismét foci meccsünk volt, ezúttal Springvale (?) csapata ellen játszottunk. Az időjárás komolyan mondom, katasztrófa volt. Először sütött a nap, majd elkezdett esni, aztán ismét kisütött, majd jégeső esett, utána olyan hideg szél fújt, hogy majdnem szétfagytunk, aztán megint kisütött a nap.

Az első félidőben nagyon jól játszottunk. Elég rendezettek voltunk, mindenki koncentrált, megpróbált a legtöbbet beletenni. ÉsésésÉSésÉS véééégreeee megtört az átok és rúgtam 1 góóóóóóóóóóóóóóóólt! A meccs első gólját én szereztem, nagyon nagy volt az öröm, főleg azért is, mert ismét egy jó csapattal álltunk szemben. Az első félidőben azt hiszem 2:1 volt az állás a javunkra, vagy 2:2, már nem emlékszem pontosan, azt tudom, hogy volt egy helyzetem, amit viszont nem tudtam értékesíteni. =(

A 2. félidő viszont… A védelmünk káosz volt. Volt olyan, hogy 3-an léptek ki egy labdásra, persze, akit maguk mögött hagytak szépen megkapta a labdát és gólt rúgott… Jah, meg mondta nekem az 1ik csapattársam, aki csak akkor szól hozzám, ha „okoskodik” nekem, h ne ráncigáljam az ellenfelet, ugyanis ismét okoztam 1 szabadrúgást, de hol? Az ellenfél kapuja előtt, tehát kb. egy kapus kirúgással volt egyenlő az a szabadrúgás. Nos legszívesebben én is megmondtam volna neki, hogy ne csak küldd el a labdát, ahogy éppen jön, (ha már sikerül beleérned) hanem próbáld meg irányítani is azt. Meg nem értem miért ő rúgja ki a labdát, mikor nem tudja… Vagy ő azt hiszi, h az úgy jó, meg a többiek is??? Nem jön el csak a félpálya feléig. Na mind1, jól esett leírni. Persze nem szólok senkinek semmit, mert nem is tudnám normálisan elmondani, meg nem akarok okoskodni, bénázok én is eleget. =)

A meccs után elmentünk 1 pubba, azt hiszem ez a csapat törzshelye, itt kaptunk kaját (kolbász, sült krumpli, bab) meg néztük a Stoke-Liverpool meccset. Ott volt az edző legfiatalabb kislánya is, mindig úgy nézett +  mosolygott, nagyon kis cukor volt a nagy füleivel. Egyből be is jelölt facebookon. Hehe, viccesnek találtam.

Összességében nagyon klassz, tartalmas 7vége volt, hála Istennek! <3 <3

Szent Patrik napja (március. 17.)

Elérkezett a várva-várt manchesteri városlátogatás. Reggel 8-kor indult a buszom Cheddletonból Hanleyba, majd onnan kellett tovább utaznom MRC-be. Először alig találtam meg a National Experss indulóhelyét, aztán több felvilágosítás által levágtam, hogy hol is van. Kb. nem láttam a fától az erdőt, na mind1. Korán volt. :P

A legutolsó ember, akitől érdeklődtem egy pakisztáni egyetemista srác volt, aki azonnal felajánlotta, hogy legyünk barátok facebookon. Legalább addig is telt az idő, amíg beszélgettünk, majd neki jött a busza, én meg kezdtem idegesebb lenni, hogy hol van már az enyém. Késett pár percet, pedig azt hittem, hogy az ilyen járatok hamarabb érkeznek. Az út gyorsan eltelt, megérkezve megvásároltam az utolsó buszra a jegyemet visszafelé. Aztán találkoztam az idegenvezetőmmel, aki felvette velem a kapcsolatot egy fórum segítségével. Ő már 7 hónapja lakik Manchesterben, nem igazán szereti, mert neki ez nagy. Először a Wheel of Manchestert néztük meg és ki is próbáltuk, horribilis összeget kértek el érte, de ha már ott voltunk, akkor miért ne ültünk volna fel rá?!

 Majd a belvárosban sétálgattunk, nézegettük a tereket, épületeket, városházát, szökőkutakat…stb Rengeteg emeletes busz jár erre, meg nagyon tetszenek a taxik.

 Aztán egy bevásárló központban kínait ettünk. Amit én választottam… Hát… Azt hittem, hogy külön levest kapok és külön húst rizzsel vagy tésztával, de nem! A tészta levesbe beletették a finom 2-féle sült husimat. Úgy nem igazán akartam megenni, így vettem egy adag kis sült krumplit, majd átpakoltam oda a husit. Így mindjárt másabb volt és ízletesebb is. Legalábbis nekem. Aztán elmentünk a MOSI-ba (Museum of Science & Industry)

Őszintén szólva az első kiállítás halvány lila gőzöm nincs, hogy miről szólt, mert elég vegyes dolgokat mutattak be, vagy minden teremnek más volt a témája? Komolyan mondom, nem tudom, nekem nem volt 1értelmű… :P

Aztán beültünk egy 4D-s előadásra, a Robin Hood-ot adták, kb. 12 perces lehetett, nekem úgy 5 percnek tűnt, de egyébként jó volt. „Leköpött” minket egy kutya, rengett alattunk a talaj, stb. Aztán MRC csatorna hálózatáról volt kiállítás, elég jól meg volt csinálva, láttunk egy csomó WC-t. :D :D Sőt, Terit, a beszélő vécékagylót is meghallgattuk. Egyébként a múzeumok nagy többsége ingyen látogatható és úgy vannak kialakítva, hogy a gyerekek számára is érdekes legyen, tehát vannak közben feladatok, amiket meg lehet csinálni.

Majd ismét sétálgattunk és mivel eléggé fáradtak voltunk beültünk a Starbucks-ba, ahol zárásig eldumcsiztunk, aztán már kezdett sötétedni és megjelentek MRC fényei. Átmentünk a kínai negyeden, meg voltunk ismét a keréknél, nagyon szép volt! 

Ja, meg bementünk egy nagy Marks&Spencer boltba, ahol szerelmes lettem a kalapokba és fejdíszekbe. <3

Végül a Printworks-ben kötöttünk ki, ami egy fedett szórakozó negyed. Aznap éppen Szent Patrik napja volt, tehát mindenfelé ír zászlók, zöld és beöltözött emberkék. Annyit tudtam, hogy Patrik hittérítői munkája jelentős volt Írországban, de hogy miért az a sok kalap, meg a lóhere, azt nem. Amikor jöttem haza Hanleyból Cheddletonba egy pink-fekete hajú fiatal rokker srác megkérdezte tőlünk, attól a 4 utastól, akik a buszon voltak, h jól telt-e a Szt. Patrik napunk. Mindenki mondta, h jól én meg rákérdeztem, h mi is ez valójában, mert nem tudom… Válasza: alkalom a berúgásra! Áhá! Szóval sokkal okosabb ettől nem lettem… Tehát utána jártam az interneten:

Szent Patrik napját évente ünneplik Szent Patrik, Írország egyik védőszentjének tiszteletére. Március 17. az írek egyetlen saját nemzeti ünnepe. Ez a nap, amelyen a hagyomány szerint Patrik meghalt, Írországban munkaszüneti nap, sok helyen megünneplik, de másutt nem hivatalos ünnepnap. Ezen a napon az ír férfiak, bárhol élnek is a világon, kalapjukra zöld rekettyelevelet tűznek, illetve zöld színű ruhába öltöznek és így köszönnek egymásnak: „Áldjon meg az Isten és Szent Patrik!”.

Az  írek parádéval és háromlevelű lóherével díszített zöld viseletben ünnepelnek. A monda szerint Szent Patrik szimbolikusan egy háromlevelű lóherével magyarázta el a szentháromság jelentését tanítványainak.

(Egyébként a mai 5 perc angolban erről van szó, sajna még nem sikerült áttanulmányoznom.)

Ppprrréééntek

Péntek reggel elmentünk Nyaval Hanley-ba, ő levágatta a haját én pedig megvettem holnapra a jegyemet Manchesterbe. A fodrász üzlet, ahová először mentünk, be volt zárva, persze semmi nyitvatartási idő vagy egyéb információ nem volt kiírva, így továbbálltunk. Egyébként ez is vmi gettó negyedben volt, hát igen… itt azért olcsóbbak a szolgáltatások. Nem hasonlítható össze egy belvárosi Tony&Guy szalonnal. Amúgy mondta Nya, h ezen a részen nagyon sok a prosti. Nos, még nappal sem volt vmi szimpi a környék, akkor milyen lehet éjszaka? Végül egy jamaicai fodrászhoz jutottunk. Először amikor beléptünk az üzletbe, azt hittem le se merek ülni. A pasi a kukára tette az újságot, úgy olvasta + először nagyon káoszosnak tűnt az egész, aztán megbarátkoztam a hellyel. A fodrász kész kabaré volt. Vhogy szóbakerült a hit és a vallás és Nya mondta, h a Lélek vezetett minket ide. A jamaicai fickó kérdezte, h én is churchlady vagyok? :D Amúgy nem végzett  vmi jó munkát, szerintem női frizurát nem is tud csinálni, meg ahogy beszéltük, egy régi vonulatot képvisel, nem ismeri a mai trendeket. Egyébként elég nehéz lehet szerintem egy olyan hajat vágni, mint ami Nyanak van, de ugye nekik ez a természetes. Jókat röhögtünk a hapsi hülyeségein, de gyorsan el is iszkoltunk,mert a végén kicsit kezdett sok lenni… Aztán megvettem a jegyemet, majd jöttünk haza és főző műsorokat és receptes könyveket néztem, olyan nagy látást kaptam az ebédre vonatkozólag, hogy kivettem a hűtőből egy fagyasztott pizzát és megmelegítettem. Wuhúúú! Nya meg készülődött az olaszországi útra ill. elment a gyerekekért a bölcsibe. Hazatért Amstrong is (először a héten) és mentek a reptérre. Én meg nem tudtam betenni azzal a Next katalógussal, de inkább könyvnek mondanám, amit hoztak… Majdnem sírtam, olyan szép holmik vannak benne. =)

Elkezdtem netezni, jópár emberrel sikerült beszélgetnem, majd hívott Nya, h találjam ki mi történt! Azt hittem azt mondja el, hogy megint kihívták a sorból részletes ellenőrzésre a reptéren, de nem ez volt. A férje otthon hagyta az útlevelét. Pont aznap mesélte, hogy Amstrong 1ik tesója úgy járt, hogy otthon hagyta az útlevelét, és így nem utazott Kamerunba. Nos, egy pillanatig úgy volt, hogy 3-an elutaznak, Amstrong pedig másnap az első géppel repül és csatlakozik hozzájuk, de addig szenvedtek, hogy végül mindenki itthon maradt és új járatra foglaltattak jegyet. Szerintem olyan 200e Ft-ot buktak. Mesélte Nya, h JJ mikor meglátott egy nőt (szerintem) csadorban odament hozzá és így köszönt neki: Hi Jesus! Haha! Néha csúcsak ezek a gyerekek.

Szóval aznap este hazajöttek, hoztak fish&chips-et, ez volt az első igazi angol hal&sültkrumpli, amit itt ettem. Másnap hajnalban keltek, hogy a 7 órás repülővel végre Olaszországba landoljanak.