2012. febr.11. szombat

Amstrong ment vissza dolgozni, így vele nem találkoztam reggel. Amúgy őt nem is nagyon értem. Van 1 kis akcentusa, mindig fülelek, hogy vajon milyen nyelven beszél. J Nagy nehezen mertem reggelizni, mindig várom, hogy szóljanak, azt gondolva, hogy közös kajálás lesz.  Reggeli után nem sokkal mentünk az uszodába, ugyanis JJ jár úszótanfolyamra. Olyan ciki volt, mert azt hittem, hogy nem kell mennem, mivel azt mondta Nya, ha itthon van Amstrong, akkor ő marad itthon a kicsivel. Amúgy nem tudtam, h A. már nincs itthon… és akkor szólt az anyuka, h akkor m1ünk. Felkaptam gyorsan a kabátom és már mentünk is. Nincs közel, de nagyon szép volt az idő és a táj is. Eddig csak éjszaka láttam a nagy sötétséget, de most vettem észre, hogy ez olyan kis dimbes-dombos vidék. Minden zöld, ami kapott egy kis fehér hótakarót, így még különlegesebb látványt nyújtott a vidék. Lovak, birkák sok helyen, mivel rengeteg farmer van errefelé. Az uszodában vigyáztam a kis Boo-ra, végül is elég türelmes volt, bár mindig annyira féltem, h beleesik a medencébe én meg jól beégek. A végén kezdett már nyöszörögni, már mindketten nagyon vártuk, hogy átöltözzön Jayden és Nya. Elindultunk, először a postára. Mama! Ez a jobb oldali vezetés… Először, amikor a taxissal jöttünk haza és a sötétben feltűnt a másik sávban egy autó…Azt hittem, hogy nekünk jön. Szokatlan volt… Biztosan át lehet állni, bár örültem, hogy nekem itt nem kell vezetnem. Csak még 1 gond lenne és még több hibázási lehetőség, szóval hálát adtam. J Szóval Leek belvárosában rengeteg autó, mindenki azzal jár. Elvétve látni 1-2 sportbicajost. Hollandia ezért pl. szimpatikusabb, a sok kerékpáros miatt. A gyerekek elaludtak az autóban, így Nya egy hosszabb úton ment a közeli nagyvárosba, Stoke-ba. Valami sportkocsi félét akart venni, mert ami volt nekik, azt Kamerun-ban hagyta. Megérkeztünk a nagy bevásárló központba, egyből kiszúrtam a Dorothy Perikns boltot :P J Átmentünk egy bankhoz, h Nya vegyen le pénzt. Szépen sütött a nap, nagyon jó idő volt, gyerekek sapka nélkül, emberek pulcsiban. Aztán lementünk a piac részhez, ami a bevásárló központ alatt volt. Itt vett nekem Nya egy telefont, nézett babakocsit is, de nem talált olyat, amilyet szeretett volna, aztán átalakítót is sikerült találni. JJ -kis élénk - után rohangálni kellett. Kaptak gumicukrot, majd gyümölcsöt is vásárolt az anyuka. Mentünk vissza az autóhoz, mert nagyon nem bírtak magukkal. Mondta is Nya, h nem szeret velük jönni vásárolni, mert állandóan cirkusz van. Jöttünk vissza Cheddletonba. Anyukát amúgy elég jól megértem, bár én nem tudok úgy sztorizgatni  + kifejezni magam. Sajnos, de remélem, h fogok ebben fejlődni. Egyébként a taxis is és Nya is azt mondta, hogy jól beszélek angolul. Bátorított az Anyuka, hogy próbáljak meg vmi munkát is találni Leek-ben, mert ezzel a nyelvtudással szerinte szert tehetek pluszpénzhez is. Nagyon kedves, rendes, segítőkész és gyönyörű Nya + laza. Tudok vele azonosulni. Sokat énekel, táncol a gyerekekkel, péntek este csak úgy rázták a csípőjüket JJ-vel, én meg nevettem rajtuk.

Amikor hazaértünk Anyuka összerittyentett egy gyors ebédet, garnélarákos tésztát, zöldséggel. Segítettem felvágni a hagymát, kb. ez volt a nagy segítségem. :D

Aztán próbáltam behozni a gépemen a wifit, sikertelenül, de a nappaliban vezetékkel tudtam netezni, de nem sokat, mivel a gyerekek ott ugráltak körülöttem.

Rengeteg benyomás ér(t), most csupán „vázlatosan” leírtam a történteket.